Borvacsora Bodri borokkal

A Bodri Pincészet, a Don Leone Étterem és a Sexardicum borkereskedés által szervezett borvacsorán jártam, ahol finom ételeket és hozzá jó borokat fogyasztottunk. Eddig még nem jártam ebben a hangulatos étteremben, de könnyen rátaláltam a Krúdy Gyula utcában. Míg a welcome bort kortyolgattuk Bodri István beszélt a Szekszárdi borvidékről, a terület sajátosságairól, lehetőségeiről és saját Pincészetéről. 

A programban szereplő első bor Olaszrizling selection 2007 volt, amit pohárba töltés után Bodri úr bemutatott, és közben már kaptuk is előételeinket:  Hideg kacsamáj zsírjában frissen készült hagymadzsemmel. Ez a bor kicsit testes, de mégis gyümölcsös volt, pont olyan, amilyeneket szeretek. :-)

Ezt követte az Afrikai harcsafilé citromfüves mártással, párolt rizzsel és a hozzá jól passzoló Portogieser rosé primör 2008. 

És már tovább is léptünk, következtek a vörösek: Zweigelt új bor 2008 - Gúnár került a poharakba, friss, könnyű, igyuk meg bor ez. A hozzá felszolgált étel Pulykacombfilé pecsenyelével, párolt zöldségekkel volt. 

A sorban a következő Civilis cuvée 2006, ami a vacsora során a második számú kedvencé lett, hozzá Áfonyás vadragut kaptunk, szalvéta gombóccal.

Zárásként Kékfrankos selection 2004-et ittunk, egy igazi férfias bort, amihez Brownie volt karamellhabbal.

A finom borokhoz igazán jól illő ételeket kaptunk, a kiszolgálás nagyszerű volt, nagyon jól szervezetten ment minden. Amint mindenki poharába bor került, megtudtuk a legfontosabb dolgokat a borról, közben pedig kihozták az ételeket, amelyek nagyon finom voltak, de sajnos nem minden esetben voltak elég melegek, bár tudom, hogy egy időben, sok adagot ugyanabból kell felszolgálni úgy, hogy mind kifogástalan hőmérsékletű legyen, nem könnyű.

A hagymadzsem valami mennyei volt, a titkos receptjét sajnos csak a következő látogatáskor fogom megkapni, de azt hiszem addig is kísérletezni leszek kénytelen, mert nagyon finom volt.

eM

Bodri Pincészet

7100 Szekszárd, Vitéz u. 1.

Tel: 20 / 440 6666

Don Leone Restaurant

1088 Budapest, Krúdy Gyula u. 2.

Tel: 30 / 46 11 937

Sexardicum borkereskedés

1088 Budapest, Krúdy Gyula u. 14.

Házi kínai

Néhány hónappal ezelőtt vettem egy zacskó woktésztát. Amikor megvettem nem tudtam még, hogy mi lesz belőle, csak gondoltam jó lesz egyszer valamire. Ott pihent a szekrényben, néha megnézegettem, majd visszatettem. Kifejezetten tetszett, hogy a címkéjén az áll, hogy 2-3 perc alatt megpuhul és hogy nem kell külön kifőzni, de mégse jött az ihlet, hogy mi legyen vele. De most egy gyors, bevásárlást nem igénylő vacsorához pont jól jött...

Hozzávalók:

1 csirkemellfilé

15 dkg fejes káposzta

125 g (fél zacskó) woktészta

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma 

3-5 dl húsalaplé

6 ek sötét szójaszósz

olaj

só

Az olajat megforrósítom a wokban, beledobom a laskára vágott vöröshagymát, egy kicsivel később a felszeletelt fokhagymát. Amikor kicsit összeesett a hagyma hozzáadom a vékony csíkokra vágott csirkemellet, megsózom és rázogatva sütögetem. Amikor a csirke már mindenhol kifehéredett,  hozzáadom a felkockázott káposztát és az egészet összepárolom, ha kell öntök hozzá egy kicsit az alapléből. Közben figyelek arra, hogy a káposzta ne puhuljon túl. Hozzáadom a tésztát és az alapléből annyit, amennyit a tészta felvesz, ügyelve arra, hogy ne legyen leveses, de a tészta meg tudjon puhulni.  Végül belekeverem a szójaszószt.

eM

Igazi klasszikus... ahogy nálunk készül :-)

Igazi klasszikusok közé tartozik szerintem például a lecsó, a gulyásleves és többek között a paprikás krumpli is. Amikor az emberek klasszikus ételek készítéséről beszélgetnek, gyakran elhangzik az, hogy "nem, nem, az úgy kell csinálni, hanem... " mert az egyik családban az a szokás, hogy a lecsóhoz a paprikát karikára vágják, a másikban hosszúkás szélesre, a harmadikban vékony félkarikára és így tovább. A paprikás krumpli készítéséről is sok ilyen "úgy kell azt csinálni" mondatot lehet hallani, mert nem mindegy hogy milyen alakúra vágjuk a krumplit, hogy kolbász vagy virsli kerül bele, hogy sűrű vagy leveses lesz a végeredmény. Anyukám zöldborsóval és nokedlivel készíti, de nem szeretem, hogy a kolbászok úszkálnak a viszonylag sok lében. Ezért én így készítem: 

Hozzávalók:

1/2 kg megtisztított, felkockázott burgonya

1 kisebb szál parasztkolbász

1 paradicsom

fél tv paprika

kicsi piros paprika (csak akkor, ha a kolbásztól nem lesz elég jó színe)

20 dkg zöldborsó

2 fej vöröshagyma

őrölt kömény

só

Nokedlihez:

1 tojás

liszt

A kolbászt kockákra vágom és ropogósra kisütöm, leszűröm és félreteszem. A megmaradt zsiradékon a felkockázott hagymát üvegesre párolom a paprikával és a paradicsommal, majd rádobom a krumplit, megsózom, megszórom őrölt köménnyel, felengedem annyi vízzel, hogy jól ellepje és hagyom főni. Míg fő elkészítem a nokedlit, amit én mindig külön főzök ki, bár rögtön bele is lehetne szaggatni a krumpli mellé, de úgy elég nehéz eltalálni, hogy mennyi vizet fog felvenni, és ne maradjon se túl sok lé, se ne legyen száraz. Amikor a krumpli már majdnem puha, hozzákeverem a zöldborsót, amikor megpuhult, akkor hozzáadom a nokedlit és a kolbászt, összemelegítem és készen is vagyok. Nekem feltétlenül kell hozzá kovászos vagy csemege uborka :-)

eM

VKF XXII. - Egytálétel: Tejfölös káposztás csirke

Mézesmadzag kiírása nagy fejtörést okozott, mert nem vagyok egy egytálétel készítős. A hagyományos, nehéz, téli egytálak nem az én műfajomba tartoznak, meg úgye nem árt, ha valami új kerül ilyenkor a tányérba. A választás végül a tejfölös káposztás csirkére esett, ami gyorsan elkészíthető, könnyű, mégis nagyon finom étel.

Hozzávalók:

25 dkg csirke (vagy pulykamell) felkockázva

40 dkg fejeskáposzta

2 fej vöröshagyma

1 kis tejföl

1 ek. liszt

borsikafű

olaj

só

A vöröshagymát apróra vágom és kevés olajon megpárolom, rádobom a húst, sózom borsozom, megszórom bőségesen borsikafűvel és fehéredésig párolom. Ez idő alatt összevágom a káposztát kb 1,5 ×1,5 cm-es kockákra, majd rádobom a húsra és együtt főzöm őket, míg a káposzta párolódik. Ekkor egy enyhe habarást készítek, amivel még hagyom összerottyanni az egészet, ha kell utána ízesítek.

eM

Újabb krémleves: most kelbimbóból

Szerintem a kelbimbó a megosztó zöldségek közé tartozik. Általában vagy szereti valaki vagy nem. Én a szeretem kategóriát népesítem, ennek ellenére igán ritkán készül nálam kelbimbóból étel, bár ebben a borús, télies időben is frissen juthatunk hozzá,  vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag és bárki bármi mond, szerintem nagyon finom. Sokféleképpen lehet felhasználható, én most aktuális krémlevesmániám újabb darabját  készítettem el.

Hozzávalók:

25 dkg megtisztított kelbimbó

3 ek tejföl

1 ek vaj

fehérbors

só

pár szem mandula

A megtisztított kelbimbóra annyi vizet öntök, hogy ellepje, hozzáadom a vajat, sózom, borsozom és puhára főzöm. Botmixerrel egyneművé turmixolom, hozzáadom a tejfölt, ha kell még ízesítem. Tálaláskor pirított mandula darabkákat szórok a tetejére.

eM

Vacsora a Robinsonban

Többször jártam már a Robinsonban, üzleti vacsoráknak kiváló hely, jó helyen van, általában a külföldieknek nagyon tetszik, nyáron hangulatos kint a Városligeti tó partján ülni és többnyire minden rendben szokott lenni. Nyáron német kollégákkal voltam ott, akkor mindenkinek nagyon tetszett. A gulyás levestől szinte szóhoz sem jutottak, a lecsó pedig a három napos étterem látogatás során itt bizonyult szerintük a legjobbnak, pedig komoly versenytársak kerültek a gasztroprogramba :-)

Most egy kb. 30-40 fős évzáró céges vacsorán voltam, ahol előre rendelt menü volt. Nyilvánvaló, hogy ezzel nem lehet mindenki kedvére tenni, de ekkora létszámnál valószínűleg ez volt a legésszerűbb. Az időben megérkezett vendégeket italokkal kínálták, ami egy kicsit lassan érkezett meg, de ez nem volt zavaró, mert így volt idő köszönteni egymást, ismerkedni, beszélgetni.

Az előétel Zsírjában sült hideg libamáj volt kerti zöldségekkel, ami valóban kitűnő volt, szépen tálalva, sajnos így utólag meg is kell állapítani, hogy ez volt a vacsora fénypontja. Főételként Vörösboros bélszíntokány mandulás burgonyafánkkal került a tányérokra, ami nem aratott sikert, a többség véleménye szerint a szósz inkább vadas mártáshoz hasonlított, és a mandulás burgonyafánktól is többet vártunk volna. Ezt követte az Eperrel töltött túrógombóc, ami rendben volt, bár vártunk volna némi pluszt egy átlagos túrógombóchoz képest, de ezt nem találtuk meg benne. Az ételeket jó tempóban, a nagyobb létszám ellenére is viszonylag egyszerre kaptuk meg, de pincérek a vendégek italokkal való ellátásában nem igazán serénykedtek, pedig azt gondolom, hogy jó pár palack borral többet ivott volna meg a társaság. Összességében az eddigi jó tapasztalataimat most nem tudták tovább erősíteni... sajnálom.

eM

Robinson Restaurant

1146 Budapest

Városligeti tó

Tel: 1/ 422 02 22

Spaghetti carbonara - nálam :-)

Nagyon szeretem az olasz ételeket, a finom tésztákat jó szószokkal, a pizzákat, a finom húsokat és az édességet is. Nagy kedvencem az igazán jó tiramisu (ejtsd tiramiszu és nem tiramisu, a hajam égnek áll tőle ;-)  ) , ami sajnos felénk ritkán fellelhető, rémes utánzatokkal viszont bőven el vagyunk látva. Szoktam is csinálni néha, de így karácsony után nem annyira kívánom az édességet, viszont egy  jó tésztát bármikor meg tudok enni....

Hozzávalók:

30 dkg húsos bacon 

3 dl tejszín

5 db tojás

6 gerezd fokhagyma

fél csomag jó minőségű spagetti

parmezán

só

fehérbors

olaj

Felrakom a tésztának a vizet forrni, amíg melegszik 1 cm szélesre felvágom a bacon szeleteket, és magasabb falú (hogy majd a tészta is beleférjen) száraz serpenyőben elkezdetem kiolvasztani a zsírját, közben figyelek, hogy ne szárítsam ki. Ha túl sok zsír olvadt ki, akkor egy részét leöntöm és a szalonnához adom az összezúzott fokhagymát, a tejszínt és egy kis fehérborsot. A tojásokat felverem, eközben a tésztát sós, olajos vízben fogkeményre főzöm, leszűröm, leöblítem és a tejszínes szalonnához adom. Ráöntöm a tojásokat is, és állandó kevergetés közben összemelegítem, vigyázva, hogy krémes maradjon a tojásos tejszínes keverék. Tálaláskor a tetejére parmezán kerül.

eM

Téli krémleves

Korán sötétedik, hideg is van, az ember lányának nincs nagy kedve ilyenkor a városban ténferegni, de még csak vásárolni menni se... Hazafelé azon gondolkoztam, hogy milyen meleg levest lehetne csinálni úgy, hogy ne kelljen megállni sehol vásárolni, mégis finom legyen és gyorsan elkészíthető, mindezt viszonylag szűkös otthoni készletből. A befutó Edit téli levese lett...

Hozzávalók:

30 dkg megtisztított felkockázott burgonya

30 dkg megtisztított felkockázott alma

2 dl tejszín

5 szelet bacon szalonna

kakukkfű

só

fehérbors

A burgonyát nem túl sok enyhén sós vízben felrakom főni 2-3 kakukkfű ággal, amikor már majdnem puha, hozzáadom az almát, ha kell adok hozzá még annyi vizet, hogy az egészet ellepje és együtt puhára főzöm őket. Kihalászom a kakukkfű ágakat és botmixerrel krémesítem az egészet. Beleöntöm a tejszínt és újraforralom, sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítem.

Míg puhul a burgonya és az alma, a baconszalonnát 1 centis szeletekre vágom és ropogósra sütöm. Tálaláskor a leves tetejére halmazok belőle 1-2 evőkanálnyit.

eM

Gombnyomásra cappuccino

Csodamasinára bukkantam... és kipróbáltam.... többször is....

Nem kávézok rendszeresen, de egy szép, habos cappuccinot bármikor szívesen elfogyasztok, csak legyen igazi habja és ne nekem kelljen az elkészítésével vacakolni. Ezt a gépet mintha nekem találták volna ki :-) Minimális előkészület után, gombnyomásra igazi cappuccinot varázsol, úgy hogy nincs zacc, nincs kosz és vacakolás.

A tesztelt gép egy Nespresso Lattissima F310, szép formájú, olyan, ami jól mutat a konyhapulton és ami nagyon fontos: könnyen, gyorsan használható!

A gép tartályába vizet kell önteni (ezt nem kell minden főzésnél újra és újra megismételni, mert viszonylag sok víz fér bele, és maga adagolja), ha nem volt bekapcsolva, akkor bekapcsolás után várni kell egy kicsit, míg felmelegszik, de ez az idő lehet túl kevés arra, hogy kiválasszuk, hogy éppen milyen aromájú, erősségű, származású, pörkölésű kávét szeretnénk inni. A kávé színes kis kapszulákban van, garantálják, hogy az azonos színű kapszulák mindegyikében bárhol a világon ugyanazt a minőséget találjuk, így egy idő után elég megjegyezni kedvenceink színét. Időről időre kaphatóak limitált kiadású extra ízesítésű kapszulák, most mandarinos, karamellás és gyömbéres ízesítésben kaphatók. A tejet egy tartályba kell önteni, amit egy egyszerű mozdulattal csak rá kell csatlakoztatni a gépre, a kis csövét, amin majd jön a tejhab ki kell nyitni és már csak az van hátra, hogy a kiválasztott kapszulát a helyére rakjuk. Ehhez a tetejét fel kell nyitni, a megfelelő irányba fordított kapszulát beleejtjük a helyére és visszahajtjuk a tetőt. Kedvenc bögrénket a helyére állítjuk és megnyomjuk a megfelelő gombot: espresso, cappuccino vagy latte macchiato és várunk. Nem kell sokáig. Először jön a tejhab... 

majd a kávé...

és készen is van....

A tető ismételt felemelésével kiesik a használt kapszula, aminek saját tárolója van a gépben, így azzal jó néhány kávé elkészítéséig nincs gondunk, mint ahogy a vízzel sem. A tej tartályának csövét egy gomb néhány másodpercig tartó nyomásával átmossuk, majd egy határozott mozdulattal lehúzzuk a csatlakozóról és mehet a hűtőbe a következő cappuccino készítéséig.

12 fajta kapszulát lehet kapni (+ a limitált kiadás), köztük olyat, ami koffeinmentes (ezt nagyon jónak tartom) és olyat is, amit hosszú kávéhoz javasolnak. Egy kapszula egy adag kávé elkészítéséhez elegendő.

Pillanatnyilag a kedvencem a gyömbéres, amiből cappuccino-t készítek és barna cukorral vagy egy kis mézzel szoktam ízesíteni. Az illatánál csak az íze jobb. És persze a látvány sem utolsó.

Többféle formájú, színű és funkciójú gépet lehet kapni, nekem azok tetszenek, amik gombnyomásra készítik a cappuccinot. Annak ellenére, hogy nagyon nagyon teszik, nem hagytam (még) magam elcsábítani, várok még egy kicsit, hátha csak kezdeti lelkesedésről van szó... ;-)

eM

Nespresso Üzlet

Budapest, Andrássy út 27.

Karfiolkrémleves

Kaptam egy új botmixert, a régi tönkre ment már egy ideje és nagyon hiányzott, ezért az utóbbi időben ritkán készítettem krémleveseket, pedig nagy kedvenceim. Készült mostanában többféle is, zöldborsóból, kukoricából, krumpliból és almából, majd szépen sorjában mind idekerül.

A pépesített kajákról mindig eszembe jut a kedvenc filmem, a Hukkle :-)

Hozzávalók:

1 kicsi karfiol

1,5 dl tejszín

olivaolaj

1 tk currypor

só

bors

zsázsacsíra

A karfiolt megtisztítom, rózsáira szedem és kevés sós vízben puhára főzöm. Ha megpuhult hozzáadom a curryport és botmixerrel krémmé turmixolom. A tejszínnel és a borssal újra forralom, ha kell még tovább fűszerezem. Tálaláskor zsázsacsírával megszórom.

eM