2009. március 27., péntek

Idén a húsvét elmarad...

...legalábbis nálam :-) Nem érdeklődés hiányában, nincs ellenemre egy kis füstölt sonka tojással, újhagymával, tormával, meg a húsvéti kalács ellen se ágálnék, de most ennél jobb élmények várnak rám. Remélem. Összepakoltam mindent, ami bekerült a táskámba az jön velem, ami nem, az már otthon maradt.
A cél: 27°59.750'N 86°49.705'E ;-)
Hazaérkezés: húsvét után, de még időben ahhoz, hogy egy kis maradék jusson, esetleg valahol szert tegyek egy kis adag ropogósra pirítgatott, jól megtejfölözött sonkás tésztára... Várom a meghívásokat :-) Cserébe beszámolok majd a helyi gasztronómiáról.

És jöjjön egy pakolás közben is gyorsan összedobható saláta:

Hozzávalók:
adagonként 8-12 db megtisztított, előfőzött garnéla
gyömbér por
kis darabka friss gyömbér
saláta keverék
tetszés szerinti saláta öntet
hurka pálcika

A garnélákat négyesével felhúzom a hurka pálcikára, csak azért, mert így könnyebb a serpenyőben forgatni. A friss gyömbért megtisztítom és lereszelem. A garnélákat megszórom egy kis őrölt gyömbérrel, majd a friss, reszelt gyömbérrel is átkenegetem egy kicsit. Forró olajon csak annyira sütöm meg, hogy jól átmelegedjen. Közben elkészítem a salátaöntetet, szerintem ehhez jól passzol egy vinaigrette, ráöntöm a salátára és elrendezem rajta a garnélás hurka pálcikákat.

eM

2009. március 18., szerda

Medvehagymás bavette

Maradék és otthon lévő készletek felhasználása van folyamatban, ennek jegyében készült ez az étel is. Tészta mindig van otthon, többféle is. A medvehagymából még volt egy kis maradék, a fagyasztóban van több darabka nagyon szép húsos kolozsvári szalonna, fűszer, olaj pedig mindig akad ;-) Hoztam néhány tő medvehagymát, de hajnalban indulok és sötétben érek haza, remélem életben maradnak, még nem sikerült elültetnem őket, pedig nagy medvehagyma termesztővé szeretnék válni, de persze csakis azért, mert nagyon szép, amikor virágzik ;-)


Hozzávalók:
20 dkg bavette
18 dkg húsos kolozsvári szalonna
1 marék medvehagyma
2 ek fenyőmag
chilli paprika - tetszés szerinti mennyiségben
olíva olaj
bors

A szalonnát vékonyan felszeletelem, kiolvasztom a zsírját, de nem kemény ropogósra sütöm, csak egy kis színt engedélyezek neki. Közben sós, olajos vízben kifőzöm a tésztát, al dente! A szalonnát leszűröm, a zsírjára nem lesz szükségem. Egy serpenyőbe olíva olajat öntök bőségesen, beleszórom az apróra vágott chilli paprikát, a fenyőmagot, egy kis durvára őrölt borsot és a megpirult szalonnát, kicsit összemelegítem és a kifőtt tésztát belekeverem. A medvehagymát nem túl apróra összevágom és összeforgatom a tésztával. Nagyon gyorsan elkészül és nagyon finom :-)

eM

2009. március 17., kedd

Újabb krémleves, talán az utolsó mostanában: Medvehagymából

A hétvégén a Bakonyban jártunk. Visszatértünk a nekünk nagyon tetsző igazi falusi kocsmába, az erdőben gyönyörködtünk a rengeteg nyíló hóvirágban, miközben zsíros kenyeret ettünk medvehagymával és hozzá forralt bort kortyolgattunk a kilátásba feledkezve...
Szedtünk is egy zacskónyit a medvehagymából, ami már most kevésnek bizonyul, mert jó néhány ötletem van a hasznosításra, de állítólag lehet néha kapni piacokon... Bár lehet, nem ez a tavasz lesz a medvehagymáé a konyhámban, mert többnyire a hűtőben lévő dolgokat próbálom felhasználi, hogy üres legyen, mire útra kelek.
A medvehagyma jó. Hogy miért is? Mert kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, enyhíti a fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, vértisztító hatású és mert nagyon finom! A Mecsek az igazi lelőhelye, de a Bakonyban is igen sokat találtunk belőle. Kicsit közelebb is jó lenne lelőhelyet találni, mert krémleves készült és így már fogytán a készlet...


Hozzávalók:
2 nagy marék medvehagyma, ez kb 8-10 dkg
2,5 dl tejszín
3,5 dl húsalaplé
2 ek liszt
olaj
bors

Világosszínű rántást készítek a 2 ek lisztből, rádobom a megmosott hagymalevélkéket, összeforgatom, felöntöm a húsalaplével és a tejszínnel, megborsozom, felforralom és botmixerrel a leveleket úgy aprítom fel, hogy kis darabkák maradjanak benne.

eM 

2009. március 5., csütörtök

Paradicsomos marhalábszár

Említettem már, hogy mostanában marhahúsehetnékem van. Na jó, nem mindig, de többnyire. Ha vásárolok két lehetőség jut eszembe: hal vagy marha. Most megint marha került a fazékba, nem is akármilyen, gyönyörű szép marhalábszárat kaptam... amit bevágtam a kuktába és így nagyon gyorsan, nagyon finom vacsora készült.... És hát a köret hozzá az aktuális kedvenc, a túrógombóc volt ;-)


Hozzávalók:
0,5 kg marhalábszár, (lehetőség szerint olyan, ami keresztben vastagra szeletelt)
1 nagy fej vöröshagyma
2 dl húsalaplé
1 konzerv hámozott paradicsom
3 ek olaj
3 ek liszt
bors
durvára tört színes bors
kakukkfű

A marhalábszár szeleteket megmosom, leitatom róluk a vizet, ha kell megtisztítom a felesleges inaktól, kicsit formára igazgatom, sózom, borsozom őket és minden oldalukat belisztezem és forró olajban hirtelen körbesütöm, hogy egy kemény kérget kapjanak. Míg kérgesednek, mivel úgysem szabad mozgatni, nagyobb kockákra aprítom a vöröshagymát és kevés olajon megpárolom. Amikor a hús minden oldala megpirult, rárakom a párolt hagymára, felöntöm a húsalaplével és puhára főzöm. Én ezt kuktában csinálom, hogy hamar elkészüljön. Amikor már omlós, hozzáadom a paradicsom konzervet, úgy, hogy kicsit szétnyomogatom fakanállal a paradicsomokat, hozzáadok néhány ág kakukkfüvet és durvára tört színes borsot és addig forralom, míg besűrűsödik a paradicsomos mártás.
Túrógombóccal nagyon finom, de friss ropogós baguettel sem marad belőle szerintem egy kicsi sem :-)

eM

2009. március 4., szerda

Túrógombóc, mint köret

Az ételhez a megfelelő köret kiválasztása nagyon fontos, de sokszor nem egyszerű feladat. Nem szeretem, ha sokat kell vele vacakolni, ha hosszas előkészületre van szükség, de szeretem, ha nem a klasszikus krumplipüré-rizs-sült krumpli hármasból kerül kiválasztásra a köret.
Aktuális kedvencem a túrógombóc, mint köret. Gyorsan elkészül, finom és nem megszokott...


Hozzávalók:
250 g túró
1 tojás
3 csapott ek búzadara
1 ek olaj

A túrót, a tojással, a búzadarával és egy kicsi sóval elkeverem, nem baj, ha a túró néhol csomós lesz benne, sőt szerintem igazán jót tesz neki. Persze ha édes túrógombócot készítenék, akkor ezt a műveletet krumplinyomóval csinálnám, hogy ne legyen benne túrógalacsin, de ez most nem fontos. A masszából gombócokat formálok, majd azokat kicsit meglapítva engedem az enyhén sós forró vízbe. Amikor feljönnek a víz tetejére várok még egy kicsit, majd egy kicsi olajon mindkét felüket megpirítom és el is készült a finom és gyors köret.

eM

2009. március 3., kedd

Torkos Csütörtök a Múzeum Kávéház - Étteremben

A Torkos Csütörtök egy igazán jó találmány. Ilyenkor olyan helyre kell menni szerintem, ahová különben az ember nem térne be csak úgy egy ebédre, vacsorára. Már január elején elkezdtem böngészni az akcióban résztvevők listáját, de igazából nem sok olyan éttermet találtam, ami felkeltette volna az érdeklődésemet. Az első körben a kiszemeltek között volt a Múzeum. Többször jártam ott és eddig mindig nagyon finomakat ettem és kiváló kiszolgálásban volt részem, így az utolsó körben rá esett a választás. Január közepe lehetett, amikor asztalt foglaltam. Akkor megnézegettem az étlapot, de utána jó ideig nem is foglalkoztam a témával.
Aztán közeledett múlt csütörtök, szerdán már az étlapot alaposan tanulmányoztam, de még az étteremben is nehezen tudtam dönteni:
Lazac carpaccio és a Grillezett vargánya között vacilláltam még szerdán, de a főételben is döntésképtelenséget mutattam. Viszont az étteremben már biztos voltam abban, hogy a főétel hal lesz, így végül vargánya volt az elém kerülő tányéron az előétel, egyszerűen, finoman elkészítve.
Ezt követte a Vajhal steak korianderes sárgarépával. A vajhal tényleg vajas ízű, ettől egy kicsit nehéz, de nagyon finom. Az egész megkomponálva egy hatalmas nagy, szögletes, fehér tányéron érkezett.  A sárgarépa egy nagy sötétzöld kelkáposztalevélre volt halmozva az egyik sarokban, az átellenesben pedig a hal várta sorsát. Nagyon jól laktam mire üres lett a tányérom, de vacsora nem vacsora desszert nélkül. Narancsos tiramisut kértem. Természetesen egy picike sem maradt belőle a tányéron :-)

A választásban a felszoláló készségesen segített, minden kérdést megválaszolt, nem voltak tolakodóak, de amint szükségünk volt rájuk, azonnal készségesen segítettek. Ez alkalommal is megerősítést nyert, hogy érdemes néha betérni a Múzeum Étterembe...

eM

1088 Budapest,
Múzeum krt. 12.
Tel: 1 / 267 0375

2009. március 2., hétfő

VKF XXIII. - Sokmagos tócsni

A VKF XXIII. fordulójára Grenadine 2 szóba sűrítette a feladatot: Magvas gondolatok. Ez így nagyon egyszerűnek tűnik, de szerintem nagyon komoly kihívás olyan ételt készíteni, amiben tényleg főszereplő a mag. A kiírás elolvasásakor semmi nem jutott eszembe, hogy mi lenne igazán jó erre a fordulóra, olyan étel több is eszembe jutott, amiben van olajos mag, de egyikben sem főszereplő. Aztán úgy gondoltam, passzolom a témát, ez nekem nem megy... végül a múlt héten kipattant az isteni szikra: tócsni, csak másképp, magokból!


Hozzávalók:

5 dkg natúr tökmag
5 dkg natúr napraforgómag
5 dkg natúr törökmogyoró
5 dkg natúr mandula
1 ek fenyőmag
3 tojás
2-3 ek liszt
1 közepes burgonya
bors
petrezselyem
olaj a sütéshez

A mandulát, a tökmagot és a mogyorót késsel durvára vágtam, egy tálban összekevertem a napraforgómaggal és a fenyőmaggal. Hozzáadtam a tojásokat, a felaprított petrezselymet és a lereszelt burgonyát, jól összekevertem és liszttel megfelelő állagúra sűrítettem a masszát. Sóztam, borsoztam és kevés olajon pirosra sütöttem mindkét oldalát. 

eM